Amikor először találkoztam Bernadettel, egyfajta szabadesésben voltam. Összeomlott a világom, amit korábban magam köré építettem – idealizált, önigazoló, álmodozásra berendezkedett buborékvilág volt az. Akkoriban a vállalkozásom elúszott, a barátaimmal való kapcsolataim egytől egyig megromlottak, a párkapcsolatom állandó veszekedésekre épült. A feszültséget egy ideig alkoholba és felszínes örömforrásokba próbáltam fojtani – de ez már egy idő után nem működött.
Bernadett nem a megoldást nyújtott tálcán – hanem a közös munka után azt az embert, akinek van elég önreflexiója megtalálni az élet nagy misztériumait.
A vele való közös munka nem hirtelen jött látványos fordulatokból, hanem lassú, kitartó, nagyon is tartós belső lelki átrendeződésekből állt. És ő ehhez a legnagyobb türelemmel, jelenléttel és figyelemmel volt mellettem. Nem nyúlt bele az életembe, nem mondta meg, mit tegyek. Ehelyett teret adott, tükröt tartott és új nézőpontokat hozott, amikor magamtól nem láttam tovább egy élethelyzetben. Mai napig bizonyos szituációkban emlékszem a mondásaira és így békével már elfogadom a történteket.
Amikor gyenge voltam, ő nem akart „megjavítani” – hanem biztonságban tartott, míg én megtanultam elfogadni a saját törékenységemet is. Amikor hibáztam, nem vádolt – csak segített megérteni a miérteket és felelősséget vállalni. Amikor nem tudtam, ki vagyok, kérdéseivel elvezetett oda, hogy újra tudjak kapcsolódni magamhoz.
Ő nem csak egy kísérő volt (számomra a lelkem „tükre”) – hanem egy olyan szakember, aki mélységeket mer vállalni és közben hiteles és emberséges is tud maradni.
Másfél évvel a csődöm után a lelki támogatásával újraépítettem a vállalkozásomat. És ami talán még fontosabb: új alapokra helyeztem az egész életem. Most már nem félek a nehéz érzésektől – megtanultam, hogy ezek is az életem részei, és nem akadályoznak, ha hajlandó vagyok meghallani, amit üzennek.
Bernadett segítsége nélkül ma valószínűleg csak egy újabb menekülő útvonalon lennék. De vele megtanultam jelen lenni. Emberként, hibákkal, erővel, határokkal – és valódi felelősséggel.